Bogács és környéke

Bogács a Bükkalján, a Hór – és a Szoros patak völgyében Egertől 18, Mezőkövesdtől 10 km-re található. A falu termálvizű strandja, a környék csodálatos kiránduló helyei, horgász tavai, Eger és Mezőkövesd közelsége miatt iskolák kedvelt kiránduló, táborozó helyévé nőtte ki magát. Számtalan rendezvényével a környék idegenforgalmi központja.

A fürdőhelyéről ismert Bogács, Borsod -Abaúj -Zemplén megye déli részén fekszik a Egertől 18 km-re.
A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat.

A falu látnivalói:

Termálfürdő, amely területén hat gyógyvizes medence (36-38 °C, óriás jakuzzi, fedett medence) kettő gyermekpancsoló (gyermekmedence 30 °C, vízi-játszótér 34 °C) egy feszített víztükrű úszómedence (26 °C) és a Jurta medence (30 °C) áll a vendégek rendelkezésére, továbbá egy EU szabványos játszótér.

Szabadtéri Lepke kiállítóház: A Lepke kiállítóház öt év gyűjtőmunkájának az eredménye. A vitrinekben közel négyszáz nem védett lepkefaj látható.

Tájház, amely az egyik legrégebbi parasztház a faluban. A tájház a földnélküli parasztemberek életkörülményeit mutatja be, a bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.

Hagyományőrző ház, amelyben a település két babakészítőjének munkái tekinthetők meg, életképekbe rendszerezve, bemutatva a népi élet jelentősebb momentumait, mely életképeket festmények tesznek még teljesebbé. A babákon kívül szőttesek, gyönyörű hímzések, öltözetek és eszközök is megtalálhatók a kiállítási darabok között.

Római katolikus templom. Román stílusú, a mai templom egy régebbi templomnak az alapjaira épült. Pontos építési ideje nem ismert. Szent Márton tiszteletére van felszentelve.

Horgásztó amely a Szoros – patak felduzzasztásával a fürdőtől 300 m-re létesült mesterséges tó ma horgászparadicsom. A tóban telepített halak horgászhatók: csuka, ponty, keszeg, amur. Telelő telepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye költöző madaraink közül a hattyúnak, vadlibának. Kellemes kikapcsolódást biztosít nemcsak a horgászoknak.

Kilátó, melyről letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit, gyönyörködhetünk az elénk táruló csodás természeti képekben. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépségében, dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-borsodi mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.

Kaptárkövek: A Bükkalja térsége régóta lakott, erre bizonyíték Cserépfalu határában, a Suba-lyuk barlangból előkerült 60-70 ezer éves neandervölgyi ősember leletek. De talán az első komolyabb, mai napig fennmaradt, jól látható nyomot valószínűleg a kora-népvándorláskorban, a 9. században a mai Bulgária területéről érkezett agriánusok hagytak, akik a Bükkalja 72 vulkáni eredetű riolittufa-tornyába mintegy 473 szabályos hasáb formájú sziklafülkét faragtak, amelyeket valószínűleg méhészkedésre használtak és később a mélyből feltörő kovasavas forró víz keménnyé cementált, így ellenálltak a lepusztulásnak. Az agriánusok maguk is kőbe vájt  barlanglakásokban laktak. E különleges földtani és régészeti-néprajzi értékeket képviselő 3-4 magas kúp alakú képződmények a kaptárkövek. A bükkaljai dombvidéket méltán nevezhetjük a „kaptárkövek földjének”, hiszen itt található a magyarországi kaptárköveknek több, mint kétharmada.

Borospincék: A Bükki borvidéken (korábbi nevén Bükkaljai borvidék) a környezeti adottságok hasonlóak az Egri borvidék termőterületeihez. Az itteni borok azonban általában magasabb savtartalmúak. Többségében száraz fehér, esetenként félédes borok készülnek itt, pl. Zengő fajtából. A közeli dombokon tufába vájt, sajátos hangulatú borospincék várják a látogatókat. A legismertebb a fürdőhöz közeli, Cserépi úti pincesor, de a bagolyvári, a csecslyuki, és a Hintó-völgyi pincék is olyan finom borokat rejtenek, mint az Olasz rizling, Bogács zászlósbora. Az a mondás járja, hogy e fajta itt magában őrzi „Kelet bölcsességét, Ázsia nyugalmát és a Nyugat műveltségét.


NOSZVAJ ÉS SÍKFŐKÚT

A Bükki Nemzeti Park déli határánál fekszik Bogácstól kb. 3 km-re, az Egert Mezőkövesddel összekötő közút “felezőpontjánál” helyezkedik el.

Noszvaj és környéke kiváló lehetőséget nyújt pihenésre, gyalogos, kerékpáros, lovas túrákra, a helyi folklór, a háziipari és kézmûves-mesterségek megismerésére.
Jelentősebb látnivalók:

De-la Motte-kastély: Nagyrészt báró Szepessy Sámuel építette 1774-1778 között, majd Báró Vécsey Anna második férje, De-la Motte császári ezredes fejezte be. A XVI. Lajos stílusában épült, részben emeletes kastély tervezôje -feltehetően- az egri líceum főpallérja, Povolni János volt. A kastély körül szépen gondozott angolpark terül el.

Gazdaház: Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét bizonyítják.

A jómódú, földműves család kő falazatú házát 1889-ben építették két testvér két háztartása számára. Ezért a konyha szabadkéménye alatt két patkát látunk, melyeken szabad tűzön főztek. A háznak két véghomlokzata közül az utcait kék festékkel színezték, falisávokkal, zsalugáterekkel díszítették és oromzatán hármas szellőző alatt az építés évszáma: 1889 látszik. Kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai, a rácsos ajtó – a verebce – a bükkaljai nép építkezés tipikus vonásai, amelyek a nemesi kastélyok, kúriák formai jegyeire emlékeztetnek.

Református templom: A hajdani Árpád-kori templom 1928-ban lebontásra került, ekkor épült a jelenleg is álló templom, melynek oldalbejáratánál egy falszakasz, szépen faragott gótikus nyílással idézi az elbontott Árpád-kori templom szépségét. A művészettörténeti ritkaságnak számító festett, fakazettás mennyezete Egerben, a Vármúzeum Gótikus Palotájában tekinthető meg. A mennyezetképek legjellegzetesebb darabjainak másolatai Noszvajon is megtekinthetők a református templomban.

Sikfőkút és környéke: A Sikfőkúti-tó elgátolással létesített festői tavacska, csónakázási, vizibiciklizési, horgászási lehetőséggel. A tavat a bővízû Imre-forrás táplálja.

A környék kiváló lehetőséget nyújt mind a könnyed kirándulásra, mind a nehezebb túrákra vágyóknak. A túrázás közben megfáradt természetjárókat pihenő- és piknikezésre alkalmas helyek is várják. Ilyen például az Attila-forrás illetve a Várkút környéki erdei pihenőhelyek.

Ajánlott túraútvonalak Noszvaj környékén:
Síkfőkút – Novaji kunyhó – Várhegy – Attila kút – Síkfőkút
Síkfőkút – Imány-tető – Kerek domb – Patkó hegy – Síkfőkút
Síkfőkút – Attila forrás – Várkút

CSERÉPFALU

Cserépfalu a Bükkalján, a Hór patak völgyében található Bogácstól 3 km-re. A falu már évszázadok óta lakott település, alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus lehetett. A község a nevét is tôle örökölte.

A környék látnivalói:

Suba-lyuk barlang: A falutól 2 km-re északra találták meg 1932-ben a Neander-völgyi ember első hazai leleteit, egy felnőtt nő és egy hároméves gyermek csontjait. A későbbi ásatások során barlangi medve, barlangi oroszlán, memut, ősbölény és ősorrszarvú csontmaradványai kerültek felszínre az ún. Wüm-eljegesedés korából származó kőeszközökkel együtt.

Hór völgy: az ország leghosszabb völgye.

Ódorvár amely a Hór –völgy fölé kiugró egyik keskeny, sziklás gerninc végén állt egykoron. A hagyomány szerint már az ôskorban vár állott itt. A 14.-15. században rablólovagok és husziták birtokában volt az erôsség , a 16. század végétôl pedig a töröké lett. A romokról csodálatos kilátás nyílik a Dél-Bükk hegyláncaira, a Bükkalja domsoraira, falvaira. A vár oldalában nilik a Hajnóczy-barlan, amely csak engedéllyel és megfelelô felszereléssel látogatható.

Oszlai tájház a Hór-völgy Ódorvár alatt elterülô tisztásán áll, ahol az etdôt gondozó erdészek sajátos életét, tevékenységét és a mindennapi használati eszközeiket ismerhetjük meg.

Az Ördögtorony tanösvényen a Bükkalja kőkultúrájának valamennyi emlékével találkozhatunk. A falutól északkeletre található Mész-tető délnyugati oldalában, a plató pereme alatt néhány tufakúp magasodik. Ezek egyike az Ördögtoronynak nevezett kaptárkő, amelyről a tanösvény a nevét kapta.

A Kisamerikai-barlanlaglakásokat az Ördögtoronyhoz vezetô tanösvényen találhatjuk. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.

A Millenniumi kilátót Csete György Kossuth-díjas építész tervezte, melynek formája egy kaptárkőre emlékeztet, s az ablakok képezik a fülkéket. Apró nyílásai a Göncölszekér csillagképét formázzák. A dácittufa tömbökből épült kilátóba beillesztett régi faragott kövekkel az egykori cserépi kőfaragóknak állítanak emléket.

Berezdaljai pincefalu ahol három pincesor sorakozik egymás fölött a lejtôn. Itt található többek között Derda László pincéje is (bor-kápolna), ahol a falon bibliai jelenetek vannak a kőbe vésve.

A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet. 1936-ban Budapesten megalapította a Cserépfalvi Könyvkiadót. Barátjának mondhatta Radnóti Miklóst, Szabó Zoltánt, Kovács Imrét és Faludy Györgyöt is. A szülői ház helyén álló emlékszoba hitelesen mutatja be a legendás könyvkiadó életét. Cserépfalvi Imre születésének 100. évfordulójára készült 2000-ben Pauer Gyula Munkácsy-díjas szobrász alkotása, a Művelődési Ház előtt felállított Cserépfalvi Emlékoszlop.

Református templom, mely neogótikus stílusú Borsod-Abaúj-Zemplén megyek egyik legmagasabb református temploma, 54 méter magas és az 1000 éves millenniumi évfordulóra épült 1898-ban.

CSERÉPVÁRALJA

A település okleveles említése 1214-ből való, nevét a valamikor ott magasodó várról kapta. A Cserépvár a hagyomány szerint avar földvár helyén épült. A vár első okleveles említése 1408-ból való. Vélhetően a XIII–XIV. század eleji névadási szokás, az első tulajdonosára, vagy építtetőjére utal (egy Cserép nevezetű köznemes építhette a várat, aki tulajdonosa volt a közeli Cserépfalu településnek is). A vár alatt, a Várhegy oldalában 12 riolittufába vájt vermet találhatunk. Ezeket valaha gabona tárolására használták.

Cserépváralja portáinak jelentős része még a századfordulón is riolittufába vájt helyiségekből állt. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdálkodókat, hogy a pincéjüket úgy alakítsák át, hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. Az egykor jellemző pinceházak világába a műemléki védettségű barlanglakásos tájház enged bepillantást, mely felszerelésével és használati eszközeivel az egyedi életformát tükrözi vissza.

Építészeti ritkaságnak számít a település copfstílusú, modern római katolikus temploma (titulusa: Munkás Szent József), amelyből csak kettő van az országban (a másik Hollóházán található).

A falu határában 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze. A kaptárkövek zöme kúpformájú, közöttük impozáns méretűek is vannak. A Mangó-tető déli oldalából kimagasló Nagykúp a legismertebb kaptárkő, amit idősebb lakosok Ördögtorony néven is emlegetnek.

MEZŐKÖVESD

Mezőkövesd a Matyóföld központja. A városban élő matyók, valamint a Tard és Szentistván lakossága képezi a matyó népcsoportot, mely színpompás viseletéről és színes, szabadrajzú hímzéséről ismert. Nevüket Mátyás királytól eredeztetik, tőle kapták a mezővárosi rangot 1464-ben.

A város nevezetességei:

Kis Jankó Bori Emlékház, amely a Népművészet Mestereként is elismert, híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének, a korabeli népművészetnek állít emléket a kiállítóhelyként 1974-től működő Kisjankó Bori Emlékház.

Hadas városrész amely a régi település szerkezetet megörző skanzen jellegű városrész. Apró telkeivel, a kanyargó utcákkal, ill. a településrész egyes épületeivel 150-200 év távlatából hitelesen őrzik a matyóság építészetét, az egykori életformát. Az ősmagban még meglapuló lakóházakban fazekas-, szövő-, mézeskalácsos-, üvegcsiszoló és hímzőműhely működik, kézi festésű konyha- és szobabútorok tekinthetők meg.

A Matyó Múzeum a Matyó népélet tárgyakban élő hagyományiat mutatja be, úgy mint a Matyó lakodalmas menetet, matyó viseleteket, fotó- és kékfestőműhelyt, surckészítő, parasztház hagyományos berendezéseit.

Mezőgazdasági Gépmúzeum, Európában egyedülálló kiállítás, mely Hajdu Ráfis János magángyűjteményéből jött létre. Ízelítő Észak-Magyarország legnagyobb kiállítói térrel – közel 3000m2 – rendelkező szabadtéri múzeumából : mezőgazdasági eszközök a kézi erőtől a benzines lokomobilokig, száz éves működőképes gépmatuzsálemek, ólas kert, jéggyár, gazdaház, istálló, díszes kovácsmunkák, háborús relikviák.

Gari Margit Emlékház és Zeneházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. Népművészeti tevékenysége – mint például a matyó baba készítés, matyó hímzés – mellett a zene, a népdalok éneklése is jelentős szerepet töltött be életében (mialatt alkotott, mindig dalolt). Az Emlékház egy részében népzenei kiállítást is megtekinthetô.

Szent László Katalikus Templom, a 15. században épült. A hajdani bordás boltozatú, gótikus szentély a jelenlegi templom egyik kápolnája.

Zsóry Gyógy-és Strandfürdő mely Észak-Magyarország egyik legnagyon termálfürője. A 875 m mélyből feltörő 60 ºC-os víz nagyon magas szulfidion tartalma miatt a kénhidrogén (zábtojásra emlékeztető) szaga már messziről érezhető. A viz alkalmas reumás megbetegedések, izületi gyulladások és kopások, különböző női betegségek gyógyítására, valamint sérülések, ortopédiai műtétek utókezelésére.

MISKOLC

Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, hazánk negyedik legnépesebb városa amely a Bükk hegység keleti lábánál, a Szinva-patak medencévé táguló völgyében, valamint mellékvölgyeiben és a pataknak a Sajó felé nyúló lejtőjén fekszik.
A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban.
A város és környéke látnivalói:

Anna-barlang
Különleges természeti érték a lillafüredi Palotaszálló függőkertje alatt húzódó Anna-barlang, amely egyike a világ három, a nagyközönség számára látogatható mésztufa-barlangjának. A barlang üregeinek javát 1833-ban, Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők számára bővizű forrásokat kerestek.

Bükk-fennsíki tanösvények
A 7,2 km hosszú, 4 állomásos Olasz-kapu tanösvény (Zsidó-rét – Őserdő – Tar-kő) a Bükk-fennsík Olasz-kapu parkolójából közelíthető meg, és elsősorban felszín-alaktani, botanikai, tájképi érdekességeket mutat be.

Bobpálya
A 800 méter hosszú pálya a Barlangfürdő és a Csónakázó-tó szomszédságában, a hegyoldalra épült. A rozsdamentes acél pályán a maximális sebesség 42 km/h, a szintkülönbség 54 méter.

Deak Ferenc szobor
A politikus, jogtudós Deák Ferenc 1925-ben felavatott egész alakos szobra Gárdos Aladár alkotása. A bronz főalak mellett a haraszti mészkőből készült, a nemzetet szimbolizáló női alak lehajló lobogót tart a kezében.

Diósgyőri vár
A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át. Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke.

Diósgyőri Várfürdő
A Diósgyőri Várfürdő a Diósgyőri vár szomszédságában található. A strandon két medence várja a felüdülni vágyókat: a 20×25 méteres úszómedence vízmélysége 185 centiméter, a 15×10 méteres strandmedence 80 centiméter mély.

Hámori-tó
A lenyűgöző környezetben lévő Hámori-tó a Garadna patak felduzzasztásával keletkezett. Ma kedvelt horgász- és csónakázótó, télen a jégen korcsolyázni is lehet. Több mint 1 kilométeres sétaút vezet a partján.
Kalandtúra Park
A miskolctapolcai parkban található játszótér szomszédságában kialakított Kalandtúra Park jelenleg 26 pályából, egy kék (könnyebb) és egy piros (nehezebb) pályarendszerből áll.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút
A kisvasút az Észak-Kilián városrésztől Lillafüred érintésével Garadnáig közlekedik 14 km hosszon.

Lillafüredi Pisztránterep
Az ómassai útról megközelíthető pisztrángtelep nevezetessége, hogy természetes körülmények között, szabadban álló medencékben tenyésztik az őshonos, nemes pisztrángot.

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeuma
A múzeum a magyar és az egyetemes vaskohászat fejlődéstörténetét mutatja be az ókortól napjainkig – gazdag tárgyi anyaggal, diorámákkal, működő modellekkel.

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Massa Múzeuma – ˝Őskohó˝, Vasverő
Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában is csak három található. Mellette egy XVIII. századi, rekonsturált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll.

Miskolci állatkert és kultúrpark
Az állatkert eredetileg vadaspark volt, így valójában az erdőben sétálva ismerhetik meg a látogatók az itt élő közel 150 állatfaj több mint 600 egyedét.

Miskolctapolcai barlangfürdő
Miskolctapolca Európában egyedülálló karsztvizes termál-barlang fürdője a 16. századtól a bencés szerzetesek kedvelt fürdőhelyeként volt ismert.
A természet alkotta barlangrendszerben napjainkban 5 beltéri medence található, amelyekben a gyógy- és wellness szolgáltatások széles választéka igazi regenerálódást biztosít a pihenésre és a gyógyulásra vágyók számára.
A Barlangfürdőt tápláló termálforrás vízhőmérséklete 29,4 Celsius-fok. A medencék vizének hőmérséklete 30-35 Celsius-fok.
A fürdőhöz kapcsolódó Barlang Aquaterápia részleg felfrissülést, regenerálódást és gyógyulást kínál számos wellness és gyógyászati szolgáltatásával.

Panoptikum
A Diósgyőr vára kazamatáinak ágyúállásaiban rendezték be Közép-Európa legnépesebb panoptikumát, a hat életkép 67 figurája a XIV. századi virágzó középkort idézi meg.

Papíripari Szakgyűjtemény
A Diósgyőri Papírgyár gyűjteménye bemutatja a papírgyártást a kezdetektől napjainkig, és eszközök, makettek segítségével megismerteti a gyár több mint 200 éves történetét. Itt a papírmerítés is kipróbálható!

Szeleta-barlang
A magyarországi ősemberkutatás egyik legfontosabb lelőhelyét Kadic Ottokár tárta fel 1907-13 között, Herman Ottó kezdeményezésére.

Szent István Cseppkőbarlang
A Lillafüreden található Szent István Cseppkőbarlang a különleges formájú cseppkövek birodalma. Járatainak hossza 1043 méter, ebből a látogatók 170 méternyi szakaszt járhatnak be.

Sziklakápolna (Jézus Szíve), Miskolctapolca
A barlangot 1934-ben építették ki, és 1935-ben szentelték fel. Az oltárába a kassai vértanúk ereklyéje került. Az 1995-ös felújításkor állítottak az építést kezdeményező dr. Páter Szabó Pius emlékére székelykaput.

EGER

A mai város történetének kezdete Szent István idejére tehető, aki az első öt magyar püspökség egyikét alapította Egerben. Egyházi kötődése mind a város szerkezetét, mind történetét meghatározza. 1204-ben itt halt meg Imre király, akit fiával, III. Lászlóval temettek el. A vár kiépítése a tatárjárást követően kezdődött. Kiváltságokat kapott Nagy Lajos királyunktól, igazi fellendülése azonban Hunyadi Mátyás uralkodása idejére tehető, aki többször is megfordult a hévizes városban, sőt országgyűlést is tartott falai közt. Építészetileg is termékeny volt e reneszánsz időszak, hisz két nagy építtető püspöke is akadt: Beckensloer János és később Bakócz Tamás, mindkettő későbbi esztergomi érsek. A vár a török veszedelem kezdetén végvári funkciókat nem láthatott el. 1549-ben Dobó István került kapitányként az erődítmény élére, és ő építette ki ellenállásra képes hadászati objektummá. 1552. szeptember 11-én két diadalmas török sereg egyesült Eger falai alatt, ám több mint egy hónapos heves ostrom és rohamok sem törték meg a várat védő, alig 2000 főnyi védősereget. 1560 után Eger hadászati kulcsponthelyzetét felismerve többször is korszerű erődítési munkálatokat végeztek a várban, ám azt 1596-ban az idegen védősereg feladta a töröknek. A város 1687-ben szabadult fel, heves ostromot követően. Hadászati jelentőségét elvesztette, és 1702-ben csak azért nem robbantották fel teljes egészében a várat, mert a költségek igen magasra rúgtak volna. Maga Rákóczi a szabadságharc alatt többször is tartotta itt főhadiszállását. Eger mai arculata főként a XVIII. században alakult ki, az Óváros utcarendszere azonban – Magyarországon szinte egyedülállóan – a kora középkori állapotot idézi. 1804-ben a város érseki rangot kapott. Eger a templomok városa: számuk több tucatot tesz ki. A múlt század végi nagy fellendülés Egert elkerülte, a város nem kapott vasúti fővonalat. Így csendes múzeumvárosként érte meg 1945-öt, amiután jelentős iparosítást vittek végbe. A város arculatát azonban – szerencsére – ez túlzóan nem torzította: Eger ma Magyarország elismerten egyik legszebb városa.

A város látnivalói:

Líceum
Líceum tekintélyes épületét, a XVIII. század végén egyetem céljából Eszterházy Károly gróf építtetett, s ahol ma főiskola működik. A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres egyházmegyei könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat, s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozart-levél is látható. Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és “Specula” periszkóp szintén kuriózumnak számít.

Bazilika
Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Főszezonban (május 15. – október 15.) mindennap a déli órákban orgona-bemutatót hallhatnak az ide betérő érdeklődők.
A közelben, a Városfal utcában, egy hagyományos pincében található a Szemfényvesztés c. kiállítás, ahol megismerhetjük és egy kicsit átélhetjük a vakok és látássérültek életét.

Érsekkert
A Tárkányi utcán haladva jutunk el az Érsekkerthez. A mintegy 22 hold kiterjedésű parkot Eszterházy püspök idejében építették, a közepén található szökőkutat 2000-ben avatták fel. A francia parképítő művészet hagyományait őrző park 1919 óta közkert.

Termál- és élményfürdő
A Petőfi téren találjuk az egri termál-és élményfürdőt. A melegvizes strand hat szabadtéri és egy részben fedett medencével várja a látogatókat. Egert 1976-ban országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A természetes forrásokból naponta több ezer köbméter víz tör elő.
A termálfürdő mellett találjuk a Török fürdőt. Vize a mozgásszervi megbetegedésekre, a nőgyógyászati panaszokra és a gerincoszlop betegségeire kedvező hatással van. Ha egy kicsit tovább sétálunk, a Frank Tivadar utcán láthatjuk a Bitskey Aladár olimpikonról elnevezett fedett uszodát, melynek tervezője Makovecz Imre.

Egri vár
A Várban a Kazamata, a Hősök terme, a történeti és időszakos kiállítás (a Gótikus Palotában), a Képtár, a Romkert, Gárdonyi Géza sírja, az Ispotály pince, a Panoptikum, az Éremverde kínál változatos időtöltést gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. A belépőjegyek váltásakor tárlatvezetés kérhető több nyelven.

Gárdonyi-ház
A Vár északi (vagy hátsó) bejáratától ötven méterre tekinthető meg az Egri csillagok regény írójának, Gárdonyi Gézának az emlékháza.

Minaret
A Minaret Európa legészakibb török korból származó emlékműve. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkőből épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. A csodálatos panorámáért érdemes megküzdeni a csigalépcsőkkel!

Dobó tér
A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Stróbl Alajos alkotásai a főtéren állítanak emlékművet az 1552-es többszörös török túlerővel szembeni dicsőséges győzelemnek. A török 40-50 ezer fős hadseregével kb.2000 fős várnép nézett szembe. Dobó István és maroknyi csapata felesküdött a vár védelmére, és arra, hogy a végsőkig kitartanak. A közel negyven napos ostrom után a török sereg elvonult a vár alól. A felvidék kapujának tartott erőd védőinek, az egri hősöknek ekkor sikerült megállítani a hódító oszmán sereget. A várat a török csak 1596-ban tudta elfoglalni, amikor már zsoldosok védték.
Az Eger-patak egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása előtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta.

Minorita templom
A Dobó téren emelkedik Közép-Európa egyik legszebb és egyedi templombelsővel rendelkező barokk temploma, a Minorita templom. Mindennap 11.00,15.00 és 18.00-kor harangjáték hallható a templomból. Ha szemben állunk a templommal jobbra található a városháza eklektikus épülete. A térről a Zalár utcán keresztül jutunk el a piacig, ami hétköznap 6.00 – 18.00-ig, szombaton 6.00 – 13.00-ig, vasárnap 7.00 – 11.00-ig tart nyitva.

Érseki palota
A Széchenyi utca 5. sz. alatt található az Érseki palota, ami 1740-től az egri érsek rezidenciája. Ebben az épületben található az Érseki Gyűjteményi Központ kiállítása, ahol értékes egyházi kincseket őriznek. A kiállított tárgyak a XVIII. és XIX. század ötvös- és textilművészetének remekei: szentségtartók, kelyhek, ereklyetartók, miseruhák, palástok. Különösen értékesek az Erdődy Gábor egri püspök személyéhez kapcsolódó tárgyak, amelyeket Mária Teréziától kapott ajándékba. A palást, amely ugyancsak a királynő ajándéka volt, arról nevezetes, hogy az ajándékozót abban koronázták királynővé.

Szépasszony-völgy
A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem.
A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetű riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő minden szakában. Emellett a pincében élő mohák és a nemespenész sajátos atmoszférát teremtenek, kellemes illatuk elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.

POROSZLÓ

Poroszló a Tisza jobb partján, Bogácstól 37 km-re, Füzesabonytól 25 km-re délkeletre, Tiszafüredtől 9 km-re északnyugatra, a Tisza-tó partján, a Hevesi-síkon fekvő település. Észak és nyugat felől az M3-as autópályáról a füzesabonyi csomóponttól a 33-as főközlekedési úton, Miskolc felől Mezőkövesden át Borsodivánka irányából, Debrecenből a 33-as főúton, délről a 4. számú főútról Karcagnál Tiszafüred felé fordulva, vagy Fegyvernektől a 34-es főúton, Tiszafüreden keresztül közelíthető meg.
A község egyik legfőbb vonzereje a 127 km2-es Tisza-tó.
A Tisza-tavi madárrezervátum, amely a Világörökség része, a kikötőkből szervezett túrákon keresztül látogatható. A poroszlói ősszikeseken a mai napig fennmaradt a lovaglási lehetőség, miközben megfigyelhető a ritkaságszámba menő túzokkolónia.
A Tisza-tavi Ökoturisztikai Tanösvény és Vízisétány (pallóutas tanösvény két madárvártával és egy 8 méter magas toronnyal). A Tisza-tó -“Magyarország ökoturisztikai szigete” – státuszához méltó attrakciójával gazdagodott: A Tisza-tó vendégfogadó központjának is tekinthető Ökocentrum főépülete négy szinten, 2600 m2-en, parkja mintegy 10 ha-on mutatja be a Tisza-tó és aTisza-völgy eddig rejtett természeti csodáit.

FÜRDŐTURIZMUS

Bogácsi Termálfürdő
Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
Demjéni Termálfürdő
Egerszalók Termálfürdő
Bükkszéki Termálfürdő
Eger Termálfürdő
Miskolctapolca Barlangfürdő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.